Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis manó. Ez a kis manó nagyon nehezen tudott csak elaludni. Mindig rémeket látott, nagyon félt éjszaka. Aztán elhatározta, hogy ő reggel fog aludni, este pedig éli furcsa kis életét. De nagyon különös dolog volt ám így élni minden nap. A kis manó magányos volt. Senki más nem akadt, aki ugyan úgy élet volna, mint ő. Ezért kitalált magának valakit. Úgy hívták; Álom. Különböző tulajdonságokkal ruházta föl. Jókkal és rosszakkal. Jó volt, mert elfeledtette a valóságot. És rossz, mert sosem vált valóra. Álom egyszer aztán úgy döntött, nem bírja tovább, nem bír csak a kis manó fejében bezártan létezni, ki kell szabadulnia, érvényesülnie kell. Ezért hát alakot öltött. Hús és vér lett... Hogy hol is van pontosan, azt senki sem tudja. Ha tudnánk, a kis manó megtalálta volna, és vissza zárta volna a fejecskéjébe, hogy ne keserítse meg mások életét. De ez nem történhet meg... mert az Álom mindenütt ott van. Akár meg is érinthetnénk. Csak azt hiszem, nem érnénk el. Hús és vér. Minden éjjel. A kis manó nem aludhat többé. A kis manó az Álom... Itt a vége, azt hiszem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése