Kedvenc idézetek

"Ábrándozás az élet megrontója,
Mely, kancsalúl, festett egekbe néz."
/Vörösmarty Mihály/

2010. július 9., péntek

Bizalom

Minden emberi kapcsolat alapja. Könnyű elveszíteni, de annál nehezebb visszaszerezni. Egy perc is elég az elvesztéséhez, ám van, hogy visszaszerzése akár több napig, hétig, de van, hogy tovább is eltarthat.
Vajon minden emberben lehet feltétel nélkül bízni? Bízhatok-e minden emberben, mind a 6 milliárdban? Bennem egyáltalán bízik valaki? Valójában vissza lehet szerezni a másik, többi ember iránti bizalmat? Ha igen, akkor hogyan? Vagy ha nem, akkor miért nem?
Talán minden ember maga, saját maga dönti el, hogy nála hogyan lehet visszaszerezni.
Talán eleinte mindenki hisz a másiknak. Bár elég sok ok nélkül is rossz indulatú ember él e Világunkban.
Még az állatok részéről is megfigyelhető némi bizalmatlanság az emberek felé. Nem minden emberhez mennek oda, nem mindenkitől fogadják el az ételt, nem simogathatja meg őket akárki. Emögött állhatnak korábbi rossz tapasztalatok előző gazditól, vagy mármi mástól. Az állatok fejével még a mai ember sem képes gondolkozni. Pedig ma már oly' fejlett a tudomány, hiszen vannak önműködő robotok, mindenféle elektromos kütyük. Mégsem tudunk mi emberek sem mindent, annak ellenére, hogy oly' kurva okosnak hisszük és képzeljük magunkat.
De maradjunk a bizalomnál! Azt szokták mondani, hogy a kisgyerekek is megérzik kik a jó és kik a rossz, gonosz emberek. Vagyis, hogy kiben bízhatnak. De a hosszú felnövés során ez a képessége hová lesz az embernek? Idővel miért nem tud az ember már annyi emberben bízni, mint kicsiként?

1 megjegyzés:

Unikornis írta...

Szia! Újfent érdekes kérdéseket boncolgatsz! Szerintem gyermekként még naivak vagyunk és mindent elhiszünk a nálunk idősebbeknek, mert bízunk bennük, tévedhetetlennek hisszük őket, pontosan azért, mert ők a felnőttek. És a gyerekek között is akadnak olyanok, akik nagyon is bíznak a felnőttekben, és azok ki is használják őket! (sajnos nagyon is sok és rossz értelemben véve is)Különös amit a kutyákról írtál. Szerintem van egyfajta arc-hang felismerő radarjuk és azzal szűrik ki a számukra negatív befolyásokat. Persze a legtöbb háziállat ilyen; akit többet lát azt szereti, vagy éppen attól fél leginkább, tekintve, hogy bánik vele az illető!
Egyébként nem vettem zokon amit írtál a blogomba; máskor is szívesen várlak!
Üdv: U

Megjegyzés küldése